Hollandia Football Blog
2020-01-12
3 perc olvasási idő

Különbségek a holland és a magyar foci között-személyes tapasztalatok

Sziasztok!

Ebben a cikkben a Hollandiában tapasztalt focival kapcsolatos körülményeket szeretném összehasonlítani a magyar közeggel. Többek közt a pályák mennyiségéről és minőségéről, stadionokról illetve az alacsonyabb osztályban lévő ’’megyei’’ csapatok helyzeteiről szeretnék megosztani veletek 1-2 gondolatot. 

Hollandia földrajzi helyzetét tekintve rendkívül lapos, sőt az ország területének harmada már tengerszint alatt van. Ebből az okból kifolyólag egészen egyszerűen lehet szinte bárhova focipályát építeni. A foci iránti rajongás és a gazdasági jólét miatt ezt a lehetőséget előszeretettel ki is használják és rengeteg pályát építenek szerte az országban. Érdekesség, hogy az itthon nem mindenki által kedvelt műfüves pályák Hollandiában rendkívül népszerűek és sokkal gyakoribban használtak beleértve a profi ligákat is. Nem ritka ,hogy a másodosztályban hivatalos mérkőzéseket rendeznek műfűvel borított stadionokban. Ezek nagyrésze új generációs műfű típus ,mivel egy 2016-os kutatásnak köszönhetően (amely szerint a gumi maradványokból készült granulátum rákkeltő lehet) rengeteg pályát cseréltetett ki az állam. Ahogyan már említettem a focipályák mennyisége élményszámba megy. Szinte kivétel nélkül minden kisebb-nagyobb település rendelkezik legalább 2-3 pályával. Egy példa: Lierop ,ahol éltem egy kb. 2000 fős kis falu Eindhoven közelében. A helyi focicsapat a 4e Klasse azaz a 4. Amatőr osztályban szerepel ,ami a 9. Osztálynak felel meg országos szinten (itthon ez a megye 12 lenne). A körülmények viszont ezen a szinten is adottak 1-2 edzéshez a hét közben, illetve egy jó hangulatú hétvégi futball meccshez. 3 focipálya ,köztük 1 nemrég épített fedett lelátó várja a mindig szép számban kilátogató nézőket.

A szponzorok illetve az önkormányzatok is szívesen fektetnek be egy kisebb stadion felhúzására. Ezért van az, hogy már alacsonyabb osztályokban is vannak hangulatos sportparkok ,ahova szeretnek kijárni a település lakói. Az ország éghajlata miatt az esőzés nagyon gyakori ,ezért a fedett lelátók elterjedtek. Általában ezekben a parkokban mindig található egy vendéglátó egység az ún. kantine ,ami azt gondolom a holland futball egyik specialitása. Lehet nevezni büfének, azonban a hangulata nagyon sokban különbözik csak szimplán egy büfétől. De erről majd egy másik cikkben szeretnék néhány vicces történetet mesélni. 

Magyarországon már az NB3-as bajnokságtól előirt kritérium a füves borítás ,amit sajnos nem minden csapat tud maximálisan karbantartani ezért gyakoriak a meccsek göröngyös, rossz minőségű talajon ami általában a védekező csapatoknak kedvez. Lehet ,hogy néhányszor élvezetesebb, izgalmasabb és szebb játékot látnánk műfüvön, mint egy borzalmas minőségű füves pályán. Ráadásul havazás vagy heves esőzések miatt néhányszor mérkőzések is maradnak el. Az NB2-es bajnokságban már vannak nagyon szép stadionok és klubok rendezett körülményekkel és pályákkal. A kiemelt akadémiákkal is hasonló a helyzet azonban szerintem számos alacsonyabb osztályú klubnál szükség lenne több, minőségi edzőpályára ,ahol tudnak készülni a csapatok ezzel kímélve a centerpályák borítását. 

Természetesen Hollandiával ebből a szempontból nem lehet felvenni a versenyt és itthon az alacsonyabb osztályban szereplő klubok gazdaságilag is korlátozva vannak. Belecsöppenve egy modernebb nyugati futballkultúrába az egyik jelentős különbség a pályák mennyisége és állapota volt számomra. 

Megosztás Facebookon